Fasza gyerek vagyok!

2022.10.14

Jó hírem van, emberek! Ez az év nagyon gyümölcsöző a számomra, publikációs szempontból! Hát, angyalkáim...

Megjelentem egy könyvben!!

Ebben az évben másodjára, életem során pedig negyedjére! Tizenöt éves vagyok, úgyhogy ezt nagy teljesítménynek tartom. ^^ (Update: amikor a bejegyzés elkészül, már a következő antológiának a kiadási folyamatai zajlanak, amiben benne vagyok.)

Nem tudom, hallottatok-e már az Irodalmi Rádió kiadóról. Nem? Igen? Évente több pályázatot indítanak abból a célból, hogy a fiatal tehetségeket felkarolják, és segítsenek nekik elindulni az íróság útján. Ez nagyon sok embernek nyújt támogatást, és nem csak azoknak, akik hobbiból írnak. Azt veszem észre, hogy manapság kevés fiatal meri vállalni, hogy független író akar lenni, de nekik az ilyen alkalmak mindig lehetőséget nyújtanak arra, hogy megmutassák magukat a világnak... 🖤

Esetemben pedig saját maguknak.

Menjünk kicsit vissza az időben!

A kiadó egy másik pályázatot is hirdetett az évben, az ebből létrejött antológia "Álmodik a világ" (baszkideszép) néven jelent meg, hasonlóan szép borítóval.

Ebben a könyvben benne vagyok én is, ha esetleg megvan a könyv/meg akarjátok venni, a versemet "Ugyanúgy, utoljára" címen találjátok meg. Mert hogy verseket is szoktam ám írni, csak azt ti nem látjátok. ;)

Láttam, hogy a kiadó évente több pályázatot is hirdet, amiknek a helyesen szerepelt alkotásaiból rendszerint antológiákat szerkesztenek, majd egy díjátadó ünnepség keretében díjazzák a best szerzőket. Most, szeptemberben voltam a második ilyen ünnepségen, a pályázat témája amúgy a természet volt, illetve a környezetvédelem, szóval az előbbi pont kapóra jött. Zöldbenzint használó repcsikről és összeszedett szeméthegyekről számomra nem túl üdítő írni, de az anyatermészetről annál inkább. Amikor még a nyáron meghirdették a pályázatot, örömmel konstatáltam, hogy nekem két témába vágó alkotásom is van, nevük szerint két novella: A gépezet; Artemisz strófája. Egy hónappal később visongva olvastam, hogy hurrá, megint beválogatnak a könyvükbe. Mert hogy szerintem a siker kis lépésekkel kezdődik. ;) Nyár elején fogtam bele a gyakoribb novellázásba, merthogy RENGETEG szabadidőm volt és hasznosan akartam eltölteni, meg amúgy is, az írótábor (meg a rengeteg ember, aki nem hiszi el, hogy teljes állású író lehetek) inspirált, hogy gyakorolnom kéne. Fun fact, hogy lázas voltam, mikor írtam a két novellát, talán ezért is lett olyan jó az Artemisz strófája emelkedett elmeállapotom hevében, hogy sikeresen szerepelt, majd különdíjat nyert próza kategóriában! 🤣 Egyébként az antológia címe Róka Erdő.

Másik király dolog, de ez már internetes: tagja lettem egy online magazinnak, ahova rendszeresen publikálok, és igen, nem csak novellákat. Próbálok változatos lenni, hogy amit ott olvastok, ne feltétlenül csak az legyen, amit itt tudtok, mert nem szeretnék a mennyiségért hazudni. A bemutatkozásomba, és ide is belinkeltem, hogy bátran keressétek fel az oldalt, ha kíváncsiak vagytok, miket alkotok ott! >3

Rólam: elkezdtem a gimit, egyenlőre szokogatom az elit gimis high-life-ot, meg a rengeteg tanulnivalót, amit úgy kell beosztanom, hogy magamra is maradjon időm és energiám. De úgy gondolom, ez is a felnőtté válás része. Ja és próbálok szocializálódni vagy mi. Elhinni magadról, hogy szerethető és kedves vagy, sokszor baromi nehéz.